Nevezett tanulmány „Átalakulások a születések heti megoszlásában. Időbeli elemzés 1940-2010 ". Itt van a spanyol Journal of Sociological Research című kiadvány. Absztrakt módon azt fedezzük fel, hogy a munka elmélyül az irodalomban, amely azt mutatja, hogy a születések éves megoszlása a szociokulturális tényezők által uralt modellekké fejlődött.
A kutatás empirikusan azt mutatja, hogy a valenciai közösségben az egészségügyi szektor befolyásolja a születések heti megoszlását, mert az orvosi testület hegemón helyzetben van, más szóval: több születés történik a hét központi napjain (különösen kedden és szerdán) az orvosok kényelmében. Ami azt jelenti, hogy a szüléseket (és a terhesség utolsó napjait / heteit) túltervezik.
Az elmúlt évtizedek szociokulturális változásai új értékek és társadalmi magatartás megjelenéséhez vezettek Spanyolországban, a munka példaként említi a orvosok, akik csak a tervezett szülésen és császármetszésen vesznek részt.
Még azoknak a nőknek az eseteire is hivatkoznak, akik terhesség alatt császármetszést igényelnek, azzal a céllal, hogy "ne szenvedjenek el összehúzódásokat", bár ennek az elképzelésnek a cáfolatához Nati írt a beavatkozásnak tulajdonított "előnyökről", ellentétben a munka előnyeivel. Egészségügyi rendszerünk büszkélkedhet nagyon magas a császármetszés aránya (25,20% 2005-ben), És természetesen nem szükséges minden császármetszés (ez több, egyeseket kényszerítenek); Ezért célszerű jól tájékoztatni magad, kihasználva a terhesség időtartamát.
A valenciai közösségben a születések kedden és szerdán koncentrálódnak.
A tanulmány folytatásával a kutatók felfedezték, hogy „amikor a születés„ nem tervezett ”történik, akkor a hét 7 napjának arányának diszkrét, egységes valószínűség-eloszlást kell követnie, és a születések várható arányát, amelyre a születés minden napjára számíthatunk. héten 14,28 százalék lenne ”, de a valóságban két nap alatt koncentrálódnak. A kutatás megerősíti "a szülők egyéni döntéshozatali képességének bizonyos korlátjait" is, mivel gyermekeik születését az egészségügyi szakemberek egyéni igényei és vágyai határozzák meg.
A kérdés, amit felteszek magamnak, és a levegőbe dobom: Hol a terhes anya, még a csecsemő szerepe is, aki végül eldönti, mikor születik? Nos, a válasz könnyű: az egészségügyi szakemberek kezében maradnak; akiknek viszont szerepük kell a komplikációk kezelésében, de nem túlsúlyos, mert (ne felejtsük el) a szülés fiziológiai folyamat.
A demográfia, sőt a szociológia szempontjából érdekes megjegyzéssel zárulok: "A társadalmi szerveződés módjainak (az orvos-beteg hatalmi viszonyokkal együtt) nem ártatlan hatása van a biológiai változókra, ennek a munkának az eredményei az aktuáriusi és a demográfiai területeken is kihatással vannak". Váratlan zavarokat idézhet elő a társadalomtudományi kutatásokhoz és a klinikai vizsgálatokhoz készített mintákban is.
Számomra egyértelmű, hogy az információ hatalmat ad, a várandós anyák esetében pedig növeli döntéshozatali képességüket és vezető szerepüket; az orvosi szektor munkaszervezésére azonban valószínűleg csak a kórházi központok szervezéséből vagy az ágazati politikákból lehet befolyást gyakorolni.
Kép - Herausziehen des Kindes beim Kaiserschnitt